A válaszúti élményeinkről már írtam, most két előző utunkról röviden. Mindkettőt az Apáczai Közalapítvány támogatta, így most a honlapjukon megnézhető egy-egy szelet abból, amit együtt éltünk át.
Épp egy éve Temesvárra és környékére mentünk tanulni, táncolni. Jó visszanézni a képeket és a rövidfilmet arról, hogy néz ki a Nádudvari félfordulós a Bánságban.
Vajdahunyad várának történelmi levegőjét szívni! Elképzelni, hogy épült fel magos Déva vára! Áldozat a közösségért... Együtt énekelni, együtt mozdulni, együtt dobbanni... Ez valami!
Több kép és az utifilm itt:
http://www.apalap.hu/display/utak/?utak[utak_display][keyvalue]=76&utak[utak_display][katid]=undefined&utak[utak_display][sorsz]=0&utak[utak_display][sorid]=0
A székelyföldi utunk, ha lehet, még élménydúsabb volt. Akkor így írtunk erről:
„Igen sok mesterségbeli fogást, hagyományos technikát, motívumot ismertünk meg, ezeket dokumentáltuk, lefotóztuk, lerajzoltuk. Testközelből ismertük meg, rácsodálkoztunk a hagyományos erdélyi kultúrára, a tájra, a történelemre, a hagyományokra és a vendéglátásra. Ez minden bizonnyal nagy hatással lesz gondolkodásmódunkra, világszemléletünkre. Szinte nincs olyan iskolai tantárgy, amely "kimaradt" volna a szerves, élményszerű tanulásból. Néprajz (hagyományok, kézművesség, viselet), művészettörténet (freskók, templomok), történelem (lépten-nyomon), irodalom (erdélyi írók, költők), magyar nyelv (a tájnyelv csodái), ének (daltanulás), néptánc, földrajz (erdélyi tájegységek), biológia (növény- és állatvilág), falusi turizmus (élőben). Ez az öt nap több hónapi tananyag élményszerű, maradandó elsajátítására volt elég. A legfontosabb talán mégis, hogy közelebb kerültünk egymáshoz, önmagunk megismeréséhez. Személyiség- és csoportterápia!”
Képek és utifilm megnézhető itt: