2011. május 10., kedd

Határtalanul szeretném hazámat

"Magyarország az egyetlen ország, mely önmagával határos" - mondta valamikor Dinnyés Jóska, aki daltulajdonosként mindig kölcsönadott egy-két nótát. Önmagunk megismeréséhez tisztában kell lennünk gyökereinkkel. Történelmünk, irodalmunk, zenénk, népművészetünk, így egész kultúránk megtapasztalva, átélve tanulható leginkább. Ha talpunkkal térképezzük föl a Kárpát-hazát.

A válaszúti élményeinkről már írtam, most két előző utunkról röviden. Mindkettőt az Apáczai Közalapítvány támogatta, így most a honlapjukon megnézhető egy-egy szelet abból, amit együtt éltünk át.
Épp egy éve Temesvárra és környékére mentünk tanulni, táncolni. Jó visszanézni a képeket és a rövidfilmet arról, hogy néz ki a Nádudvari félfordulós a Bánságban.



Vajdahunyad várának történelmi levegőjét szívni! Elképzelni, hogy épült fel magos Déva vára! Áldozat a közösségért... Együtt énekelni, együtt mozdulni, együtt dobbanni... Ez valami!
Több kép és az utifilm itt:
http://www.apalap.hu/display/utak/?utak[utak_display][keyvalue]=76&utak[utak_display][katid]=undefined&utak[utak_display][sorsz]=0&utak[utak_display][sorid]=0


A székelyföldi utunk, ha lehet, még élménydúsabb volt. Akkor így írtunk erről:
 
„Igen sok mesterségbeli fogást, hagyományos technikát, motívumot ismertünk meg, ezeket dokumentáltuk, lefotóztuk, lerajzoltuk. Testközelből ismertük meg, rácsodálkoztunk a hagyományos erdélyi kultúrára, a tájra, a történelemre, a hagyományokra és a vendéglátásra. Ez minden bizonnyal nagy hatással lesz gondolkodásmódunkra, világszemléletünkre. Szinte nincs olyan iskolai tantárgy, amely "kimaradt" volna a szerves, élményszerű tanulásból. Néprajz (hagyományok, kézművesség, viselet), művészettörténet (freskók, templomok), történelem (lépten-nyomon), irodalom (erdélyi írók, költők), magyar nyelv (a tájnyelv csodái), ének (daltanulás), néptánc, földrajz (erdélyi tájegységek), biológia (növény- és állatvilág), falusi turizmus (élőben). Ez az öt nap több hónapi tananyag élményszerű, maradandó elsajátítására volt elég. A legfontosabb talán mégis, hogy közelebb kerültünk egymáshoz, önmagunk megismeréséhez. Személyiség- és csoportterápia!”
Képek és utifilm megnézhető itt:

2011. május 3., kedd

Válaszúton

Egy szakiskolától általános elvárás, hogy a tanulóit elindítsa (igen divatos kifejezéssel) "a munka világa" felé. Vagyis képezzen "humán erőforrást", értsd: modern rabszolgákat.
Nádudvaron egészen másként gondoljuk. Szeretnénk megtapasztalni, megtapasztaltatni a teremtést csodáját, hiszen ha már saját képére teremtett minket, kicsit mi is teremtők vagyunk. Kivülálló szemével nézve ez a művészet (bár Makoldi tanár úr idejében figyelmeztetett, hogy vigyáznunk kell ezzel a szóval, hisz is meg vész is, és az angolok szerint is árt).
Igyekszünk itt is megmutatni az alkotói folyamatból megmutatható állomásokat (ezek nem mindig látványosak, néha gyötrelmesek, de végül mindig lélekemelők). Remélem, nem leszek ezzel egyedül, vannak igéretek a megnyilatkozásra, kitárulkozásra (Bogi már előre Blogi névre módosított).

Így aztán az ő képe máris itt van egy alkotói folyamat legelejéről. Épp egy besztercei szász, ám hazatalálás kori magyar palmettákkal ékes mellyest rajzol. Múlt héten ugyanis a mezőségi Válaszútra mentünk, ahol Kallós Zoli bácsi segítségével bevetettük magunkat a Kallós Alapítvány néprajzi gyűjteményébe. Fejünkbe vettük, hogy az egy-kétszáz éves (de évezredes gyökerű) tárgyak motívumainak és formavilágának felhasználásával készítünk ma is jól használható, lelkes tárgyakat. Hamarosan itt is láthatóak lesznek az alkotások, és leírás az alkotói folyamatokról. Ugye Blogi? És a Többiek!
A válaszúti napokat elmesélni nem lehet, mert nem adná vissza még halvány árnyékát sem annak a csodának, aminek részesei lettünk a mezőségi domboknak, a helyi gyerekek táncának, Zoli bácsi énekének és meséinek és a gyönyörű tárgyak kisugárzásának köszönhetően. Némi betekintést azért talán adnak a képek, itt: http://valaszut.szakiskola.fotoalbum.hu/
A legfontosabb, hogy megerősítést kaptunk: jó utat választottunk!

2011. április 24., vasárnap

Népi Kismesterségek Szakiskolája, Nádudvar

A Hortobágy, a Sárrét és a Hajdúság találkozásánál van egy hely, ahol rendszeresen megjelennek érdekes egyéniségek. Mind-mind a kézműves szakiskolába járnak vagy jártak (esetleg fognak járni). A Kárpát-haza minden szegletéből gyülekeznek ide tanulni, teremteni, együtt lenni. Alkotás közben mindig történik valami csoda, a nagy beszélgetések idején néha-néha egészen közel jutunk a világ megváltásához.
Ezt a folyamatot, vagy annak részeit szeretnénk itt rögzíteni, hogy ne múljon el nyomtalan.


Lépj be a kapunkon!